Vastagbélrák (colorectalis carcinoma) szűrés
A vastagbélrák (colorectalis carcinoma – CRC) a fejlett országok többségében és Magyarországon is a második leggyakoribb daganatos halálozási ok, ezért is oly fontos népegészségügyi kérdés. A korai stádiumban felfedezett vastagbéldaganat 5 éves túlélése meghaladja a 90%-ot, vagyis a betegség nagyon jó eséllyel meggyógyítható. Az esetek több mint 65%-ban azonban a diagnózis előrehaladottabb stádiumokban születik meg, amikor már lényegesen rosszabb a betegek gyógyulási esélye. A vastagbéldaganat szempontjából az egyén becsült rizikója az élete során kb. 5-6%-os, azaz 100 ember közül minden 5. esetben számolhatunk a daganat kialakulásával és több, mint 3 egyén ebben is hal meg.
A fentiek vezettek oda, hogy a vastagbélrák szűrését (screening) világszerte kiemelt kérdésként kezelik.
Tények:
- Magyarországon évente több mint 8 ezer ember betegszik meg, és 5 ezer hal meg vastagbélrákban.
- A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú betegség hazánkban, az első a tüdőrák, melynek a halálozási aránya is a legnagyobb. A nőknél az emlő-, méhnyak- és méhtestrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák, mely ezt a betegséget követi a sorban.
- A vastagbélrák sokáig tünetmentes, és leggyakrabban a jóindulatú polipokból alakul ki.
- Ha a vastagbél-tükrözés során a polipokat eltávolítja az orvos, a vastagbélrák megelőzhető.
- Az időben felfedezett vastagbélrák teljesen meggyógyítható.
A vastagbélrákok az esetek 95%-ában jóindulatú polipokból (adenomából) alakul ki. Az átlag népesség akár 20-25%-ában igazolható polip, adenoma, közülük kb. 5%-ban alakul ki daganat. A vastagbélrák kialakulása több lépcsős, többtényezős folyamat, mely kb. 10-15 évet vesz igénybe. Az polipok/ adenomák előfordulása az 55-65 éves korúak, míg a daganat előfordulása a 65-75 éves korú betegek között a legnagyobb. A szűrővizsgálatok szempontjából tehát a vastagbéldaganat ideális sajátosságokkal rendelkezik. Az idejében felfedezett polipok eltávolításával a vastagbélrák kialakulása megelőzhető.
Gasztroenterológiai szűrővizsgálat indokolt:
- 50-70 éves férfi-nő, egyébként panaszmentes egyén (vastagbélrák szűrése)
- Családban halmozottan előforduló vastagbél- vagy gyomorrák
A gasztreonterológiai szűrővizsgálatok haszna:
- A szűrővizsgálat során felismerhetjük és eltávolíthatjuk a rákmegelőző polipokat, ezáltal nem alakul a rákbetegség.
- Ha már kialakult a daganat, akkor azt korai, még jól kezelhető állapotban sikerül felfedezni.
A vastagbélszűrési stratégiák az 50-70 év közötti, átlagos kockázatú népességet célozzák meg. A világon két elterjedt szűrési stratégia ismeretes. A kétlépcsős szűrés esetében először széklet occult vér meghatározása történik /fecal occult blood test/ – FOBT), melynek lényege, hogy a székletből mikroszkópos vért mutatunk ki. Pozitív esetben, második lépésben a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) elvégzése minden esetben kötelező. Noha a rejtett bélvérzés kimutatására szolgáló, emberi vérre specifikus székletteszt (FOBT teszt) olcsó és fájdalommentes, nem elég megbízható módszer. Ugyanis a daganatok nem véreznek folyamatosan, így a székletvizsgálat nem minden esetben fedi fel a betegséget az első vizsgálat során. Még rosszabb a helyzet a rákmegelőző állapotban lévő polipok esetén, mely a daganatoknál is sokkal ritkábban véreznek. A teszt másik hátránya, hogy csak kb. 20ml/nap mennyiséget meghaladó vérzés esetén pozitív. Ezért a teszt rendszeres megismétlése szükséges 1-2 évente, hogy a lassan fejlődő vastagbéldaganatot jó eséllyel észrevegyük. A teszt pozitivitása esetén egyébként kötelező a vastagbéltükrözés elvégzése. További hátránya, hogy bizonyos gyógyszerek szedése és az étkezési szokások is befolyásolhatják az eredményét. Vagyis a daganat korai felismerése szempontjából csak igen korlátozott értékű.
Ezért világszerte egyre inkább elterjedőben van az ún. „egylépcsős” stratégia, amelynek lényege, hogy már első lépésben megtörténik a végleges (gyakran terápiás) beavatkozást jelentő teljes kolonoszkópia (vastagbéltükrözés).
A kolonoszkópia a vastagbélvizsgálatok „arany standardja”, a legmegbízhatóbb vizsgálati módszer. A módszer előnye, hogy igen magas az érzékenysége (>95%), a vizsgálat során pedig szövettani mintavételre van mód, illetve elvégezhető az endoszkópos polypectomia (a polipok tükrözés során történő eltávolítása). Önálló szűrésmódszerként 50 év felett a 10 évente ismételt kolonoszkópia a legelfogadottabb és leghatékonyabb. A „kolonoszkópia egyszer az életben 50 év után” („once in a life-time colonoscopy”) stratégia világszerte egyre elterjedtebb egészségmegőrző módszer.
Egyéb vizsgálati módszerek
Az itt részletezett vizsgálati módszerek legfőbb hátránya, hogy beavatkozásra egyik esetén sincs lehetőség, valamint pozitív eredmény esetén a kolonoszkópos vizsgálatot mindig el kell végezni a diagnózis pontosítására (szövettani mintavétel), illetve esetleges terápiás beavatkozásként (polipeltávolítás).
A vastagbél kontrasztanyagos röntgen vizsgálata un, irrigoscopia során a kolonszkópiához hasonló előszületet követően röntgen-átvilágítás során a végbélen át röntgen kontrasztanyagot juttatnak a vastagbélbe egyidejú levegő befújással (a vizsgálat csak diagnosztikus, egymásra vetülések, széklet zavarhatja a megítélést).
CT-colonoscopia, más néven virtuális kolonoszkópia során a vastagbélről képeket lehet készíteni számítógép segítségével. A vizsgálat előkészítése megegyezik a kolonszkópos vizsgálatéval. A vizsgálat előtt bizonyos időközönként folyékony röntgen kontrasztanyagot is kell fogyasztania a betegnek. A CT vizsgálóasztalon a végbélbe egy beöntőcsövet vezetnek, melyen keresztül a vastagbélbe levegőt juttatnak. Miközben a beteg háton fekszik, a vastagbelet levegővel töltik egészen addig, amíg a páciens kellemetlen érzést nem jelez. A CT a mérési eredményt másodpercek alatt elvégzi, addig a betegnek a lélegzetét vissza kell tartani. Egyes esetekben szükség van vénás kontrasztanyag adása után, vagy hason fekvő helyzetben a mérést megismételni. Ezt követően számítógépes feldolgozás eredményeképpen a vastagbél-nyálkahártya képe megjeleníthető. Korlátai hasonlóak az irrigoscopiához, bár a nyálkahártya sokkal jobb megítélését teszi lehetővé.
Napjaink nagy slágere a kapszulás endoszkópia. Jelenleg ez csak vékonybél vizsgálatára alkalmas, de folynak fejlesztések, hogy vastagbél-vizsgálatra is alkalmas metódust hozzanak létre.
A panaszmentesen jelentkező páciens esetén beszélünk szűrővizsgálatról.
A páciens oldaláról tekintve a vastagbél eszközös áttekintésénél jobb szűrővizsgálatot jelenleg nem ismerünk. Megfelelő körülmények között, bódítással a beavatkozás gyakorlatilag fájdalommentesen elvégezhető. Az Amerikai Rák Társaság (ACS) ajánlása szerint átlagos kockázatú, panaszmentes személy esetén 50 év felett optimálisan 10 évenként egy alkalommal, szűrővizsgálat jelleggel, vastagbéltükrözést el kell végeztetni.
A szervezett szűrés tömegeket céloz és protokollja az ország gazdasági teherbírására szabott. Magyarországon ennek a rendszeres, a veszélyeztetett korosztályokra kiterjedő szűrésnek az állami egészségügy keretei között sajnos nincs meg sem az anyagi, sem a műszeres, sem az orvosi feltétele.