skip to Main Content
+36 30 2392424 Online előjegyzés Rendelő Rendelésünk május 10-től zavartalanul működik!

A vastag-és végbéldaganatok

A vastag- és a végbélrák világszerte – így hazánkban is – a leggyakoribb daganatok egyike. Magyarországon évente több mint 8 ezer ember betegszik meg, és 5 ezer hal meg vastagbéldaganat következtében. Nőkben és férfiakban egyaránt előfordul, és leginkább az 50 év feletti korosztályt érinti. A rákkutatás a vastagbél- és végbéldaganatok esetében jelentős előrehaladást eredményezett, amely megmutatkozik az e betegségben szenvedőknek a korábbinál kisebb arányú halálozásában és a javuló életminőségében.

A vastagbél (colon, ejtsd: kolon) és a végbél (rectum, ejtsd: rektum) az emésztőrendszer részét képezik, részben a tápanyagok felszívásában másrészt a salakanyagok tárolásában van fontos szerepük, amíg azok el nem távoznak a testből.  

A vastagbél és a végbél együtt egy hosszú, izmos csövet képeznek. A vastagbél kb. 180 cm hosszú, ezt követi a mintegy I 6 cm hosszú végbél.

Minden rákfajta a sejtjeinkből, saját szervezetünk építőköveiből indul ki. A rák kialakulását akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogyan lesz az egészséges sejtből daganatos sejt. A testet sokféle sejt építi fel, amelyek normális körülmények között szabályosan növekednek, majd osztódnak, s így újabb sejtek születnek. Ez a folyamat a szervezet egészséges működésének feltétele, ám ez a folyamat olykor tévútra kerül – a sejtek szakadatlanul osztódnak, és olyan új sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek semmi szüksége. Az így képződő szövethalmazt tumornak vagy daganatnak nevezzük.

A daganatok lehetnek benignusak (jóindulatúak) vagy malignusak (rosszindulatúak).

A jóindulatú daganat rendszerint eltávolítható és legtöbbször nem újul ki. A belőle származó sejtek nem terjednek tovább a test más részeire, és ami a legfontosabb: a jóindulatú daganat nem veszélyezteti az életet.
A rosszindulatú daganatot kóros sejtek alkotják, melyek kontrollálatlanul és rendszertelenül osztódnak. Ráterjedhetnek a környező szövetekre és szervekre, károsíthatják azokat, sőt a malignus tumorból kiszabadulhatnak a vérkeringésbe, és bekerülhetnek a nyirokrendszerbe. Így az eredeti (primer, elsődleges) daganat más szervekbe terjedhet, hogy ott áttétet (szekunder, másodlagos) daganatot, hozzon létre. Ilyenkor áttétképzésről, metasztatizálásról beszélünk.

A vastagbélben kialakuló daganatot nevezzük vastagbélráknak, a végbél daganata a végbélrák. A mindkét szervet érintő tumort hívják kolorektáfis ráknak.

Kockázati tényezők
A kolorektális daganat pontos oka ismeretlen, azonban a tanulmányok szerint az alábbi tényezők növelik a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát:

  • Életkor. A vastagbél- és végbélrák gyakoribb idősebb korban, főként 50 éves kor felett, ám előfordul fiatalabb életkorban, ritkán ugyan, de kamaszoknál is.
  • Táplálkozás. A daganat kialakulása összefügg a magas zsír- és kalóriatartalmú, de kevés rostot tartalmazó étrenddel. A jelenlegi kutatások tárgya többek között az is, hogyan játszik szerepet az étrend (pl. a füstölt ételek) és a táplálkozási szokások a vastagbél- és végbélrák kialakulásában.
  • Polipok. A polipok a vastagbél és a végbél belső falából kinövő jóindulatú képződmények, amelyek igen gyakran jelentkeznek 50 éves kor felett. A polipok egyes fajtái rosszindulatúan átépülhetnek. A familiáris polipózisnak nevezett ritka, örökletes betegségben polipok százai képződnek a vastagbélben és a végbélben. Kezelés nélkül a familiáris polipózis majdnem biztosan vastagbél- és végbélrákhoz vezet.
  • Személyi kórtörténet. A kutatások azt mutatják, hogy a kolorektális rák kialakulásának valószínűsége valamivel nagyobb azoknál a nőknél, akiknek petefészek-, méh- vagy emlőrák szerepel a kórtörténetükben. Azon betegeknél is magasabb a kockázat, akiknek korábban már volt vastagbél- vagy végbélrákja, náluk a betegség másodszor is kialakulhat.
  • Családi kórtörténet. A vastagbél- vagy végbélrákban szenvedő beteg (főleg, ha fiatal korában jelentkezett a betegség) elsőfokú rokonainál (szülők, testvérek, gyermekek) valamelyest emelkedik e ráktípus kialakulásának valószínűsége. Ha több családtagnál lépett fel a daganat, sajnos még nagyobb az kockázat.
  • Colitis ulcerosa. Ebben a betegségben a vastagbél hámrétege gyulladt állapotba kerül, s ez az elváltozás növeli a vastagbél- és végbélrák kialakulásának valószínűségét.

Egy vagy több kockázati tényező fennállása nem azt jelenti, hogy a vastagbél-, illetve végbélrák biztosan ki fog alakulni, hanem azt, hogy nő a daganat kialakulásának a valószínűsége. Ajánlott ezekről a rizikótényezőkről elbeszélgetni a kezelőorvossal, aki a betegség kialakulásának kockázatát csökkentő életmódot javasolhat, és elkészíti az ellenőrző vizsgálatok ütemezését.

A kockázat csökkentése, a daganat kialakulásának megelőzése
A kutatások bebizonyították, hogy a vastagbél- és végbéldaganatok, kb. 90%-ka a jóindulatú polipokból fokozatosan alakul ki. A polipok korai felismerésével és eltávolításával a vastagbél- és végbélrák kialakulása megelőzhető. Vizsgálatok folynak arra vonatkozóan, hogy a dohányzásról való leszokás, a különféle étrend-kiegészítők használata, az aszpirin és más gyógyszerek szedése, a csökkentett alkoholfogyasztás és a rendszeres testmozgás segít-e a vastagbél és végbélrák kifejlődésének a megelőzésében. Egyes tanulmányok szerint, az alacsony zsír- és kalóriatartalmú és a rostokban gazdag étrend segít a vastagbél- és végbélrák megelőzésében.
A kutatók felfedezték, hogy bizonyos gének (az öröklődés alapkövei) megváltozása növeli a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Ha a családban több vastagbél- és végbélrák fordult elő, érdemes egy géndiagnosztikai centrumot felkeresni*. A genetikai tanácsadó javasolhat egy speciális vérvizsgálatot, mellyel azt a genetikai elváltozást vizsgálják, amely felelős a vastagbél- és végbélrák kialakulási kockázatának növekedéséért. Habár ez a genetikai elváltozás nem jelenti azt, hogy biztosan vastagbél- és végbélrák alakul ki, az elváltozás fennállása esetén mégis érdemes a kezelőorvostól tanácsot kérni, hogyan lehet megelőzni, vagy a lehető legkorábban felismerni a betegséget.

A vastagbél- és végbélrák gyakori jelei és tünetei:

  • A székelési szokások megváltozása.
  • Hasmenés, székrekedés vagy a bél nem teljes kiürülésének érzése. • Véres (világos piros vagy nagyon sötét), nyákos széklet.
  • A szokásosnál vékonyabb széklet.
  • Bizonytalan hasi fájdalom (gyakori szél eredetű, görcsös fájdalom, puffadás, teltségérzés).
  • Hányás.

Ezeket a tüneteket okozhatja vastagbél- és végbéldaganat is, de más elváltozás is oka lehet.
A fent említett tünet(ek) előfordulása esetén feltétlenül forduljon orvoshoz!

Ha az említett kockázati tényezők valamelyike fennáll, érdemes a kezelőorvoshoz fordulni és megbe-szélni vele, el kell-e kezdeni a vastagbél- és végbélrák kimutatására szolgáló vizsgálatokat, s ha igen, milyen vizsgálatok szükségesek, és milyen gyakran. Az orvos az alább felsorolt vizsgálatok közül javasolhat egyet, de akár többet is. Ezekkel a vizsgálatokkal kimutatják a polipokat, a rákot vagy az egyéb elváltozásokat, még ha nincsenek is panaszok vagy tünetek. Az egyes vizsgálatokról a kezelőorvos készséggel nyújt felvilágosítást.

A betegség korai felismerése, diagnózisa.
Amennyiben már panaszok, illetve tünetek jelentkeznek, azok okának felderítésére az orvos felméri a beteg kórtörténetét, elvégzi a fizikális vizsgálatot, majd – szükség esetén – egy vagy több diagnosztikus vizsgálatot rendel el.
Rektális digitális vizsgálat (RDV). Az orvos a síkosított, gumikesztyűs ujját a végbélbe vezeti, hogy kitapintsa a kóros területeket.
Okkult vér vizsgálata a székletben. A székletben nyomokban található vér kimutatására szolgál. Jelentősége abban áll, hogy a rák vagy a polip olykor vérzik ezáltal felismerhetővé válhat.
Kettős kontrasztos báriumos röntgenvizsgálat. (irrigoscopia). Számos röntgenfelvételt készítenek a vastagbélről és a végbélről. A báriumtartalmú oldattal végzett beöntés hatására a röntgenképen kirajzolódnak a vastagbél és a végbél körvonalai, ezáltal felfedezhetők a polipok és más elváltozások.
Szigmoidoszkópia. A szigmoszkópnak nevezett, fényforrással ellátott műszer segítségével az orvos betekint a végbélbe és a vastagbél alsó szakaszába (a szigmabélbe), továbbá polipokat vagy más szövetet távolíthat el mikroszkópos vizsgálat céljára.
Kolonoszkópia. A kolonoszkópnak nevezett, fényforrással ellátott műszer segítségével az orvos betekint a végbél és a vastagbél teljes szakaszába, továbbá polipokat vagy más szövetet távolíthat el mikroszkópos vizsgálat céljára.
Polipektómia. Polip eltávolítása a szigmoidoszkópia vagy a kolonoszkópia során.
Biopszia. Szövetminta vétele a patológus által végzett mikroszkópos vizsgálathoz, aki ennek segítségével felállítja a diagnózist.

A betegség stádiumai
Ha a diagnózis rosszindulatú daganat, az orvosnak meg kell állapítania az elváltozás kiterjedését (vagy stádiumát), mert ennek segítségével tervezi meg a kezelést, s ennek érdekében további vizsgálatokat írhat elő. A stádiumbeosztás gondos kísérlet nemcsak a rákos szövet kiterjedésének, hanem annak megállapítására is, vajon tovább is terjedt-e (áttétet képzett-e), és ha igen, a test mely részeibe.
A vastagbél- és végbélrák különböző stádiumai:

0. stádium: nagyon korai rák, kizárólag a vastagbél és a végbél legbelső rétegeire terjedt ki.
I. stádium: a daganata vastag- és végbél belső falának nagyobb részét beszűri. 
II. stádium: a daganat a vastag- és vékonybélen kívülre, a közeli szövetekre terjedt, de még nem érte el a nyirokcsomókat.
III. stádium: a rák a közeli nyirokcsomókba terjedt, de a test más részeibe nem.
IV. stádium: a rák a test más részeibe terjedt. A vastagbél- és végbélrák hajlamos áttétet adni a májba és/vagy a tüdőkbe.

Rekurrens: a kezelés után kiújuló daganat a vastagbélben és a végbélben vagy a test más részeiben.

A vastag és végbélrák kezelése
A kezelés főként a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és kiterjedésétől, valamint a beteg általános egészségi állapotától függ. A kezelést gyakran specialisták csoportja végzi, amely gasztroenterológusból, sebészből, klinikai onkológusból, sugárterápiás szakemberből és patológusból áll. Számos különböző kezelési mód használatos, amelyeket néha kombináltan alkalmaznak.
Műtét. A leggyakrabban választott kezelési mód a vastagbél- és végbélrák esetében. A sebész rendszerint – az egészséges vastagbél vagy végbél egy részével és a közeli nyirokcsomókkal együtt – eltávolítja a daganatot. A vastagbél vagy a végbél egészséges részei a legtöbbször újra összeköthe-tők (a megmaradt bélszakaszok vége újraegyesíthető). A kolosztóma egy művi nyílás (sztóma) a hasfalon keresztül, amely összeköti a vastagbelet a külvilággal. Így új utat biztosít a salakanyagok testből való távozására. A kolosztóma után a páciens egy speciális zsákot visel a salakanyagok ös-szegyűjtésére. Néhány betegnek időszakos kolosztómára van szüksége, hogy az alsó vastagbél vagy a végbél meg tudjon gyógyulni a műtét után. A kolorektális daganatos páciensek kb. I 5%-ának van szüksége állandó kolosztómára.
Kemoterápia. Rákellenes gyógyszerek alkalmazása, amelyek a szervezet minden részében elpusztítják a ráksejteket. Kemoterápia alkalmazható a műtét után esetleg a testben maradt ráksejtek elpusztítására, a daganatnövekedés gátlására, vagy a betegség tüneteinek enyhítésére. A kemoterápia szisztémás kezelés, amely azt jelenti, hogy a gyógyszerek belépnek a véráramba és ván-dorolnak a szervezetben. A legtöbb daganatellenes szert injekció formájában adják közvetlenül a vénába (iv), vagy kanült (vékony csövet) helyeznek be a nagy vénákba, amelyet addig hagynak ott, ameddig szükséges. Egyes daganatellenes gyógyszereket tablettában (szájon át) adagolnak.
Sugárkezelés (radioterápia). Nagy energiájú röntgensugarak alkalmazása a ráksejtek elpusztítására. A sugárkezelés helyi terápia, amely azt jelenti, hogy a szervezet pontosan meghatározott területére adják, s ez a daganatos sejteket csak az adott területen pusztítja el. Legtöbbször a végbélben elhelyezkedő daganat esetében alkalmazzák. Sugárkezelés végezhető a műtét előtt (a tumor méretének csökkentésére, hogy könnyebb legyen az eltávolítása) vagy a műtét után (a kezelt területen maradt ráksejtek elpusztítására). A sugárterápiát a tünetek enyhítésére is adhatják. A sugárzást vagy a kezelőhelységben elhelyezett gép bocsátja ki (külső besugárzás), vagy egy implantátumból (beültetett sugárforrás, radioaktív anyagot tartalmazó kicsiny tartály) érkezik, amelyet a daganatba vagy annak közvetlen közelébe helyeznek (belső besugárzás). A két sugárkezelési formát olykor egyszerre alkalmazzák.
Biológiai kezelés (immunterápia). A szervezet immunrendszerét használja fel a rák leküzdésében. Az immunrendszer megtalálja a daganatsejteket a szervezetben, és igyekszik elpusztítani azokat. A biológiai kezelést arra használják, hogy az immunrendszer természetes daganatellenes működését helyreállítsák, ösztönözzék vagy fokozzák. Alkalmazható műtét után önmagában vagy kemoterápiával, illetve sugárterápiával kombinálva is. A legtöbbször vénás injekció (iv.) formájában adják.

Kutatások, amelyek során új daganatkezelési módszereket vizsgálnak és értékelnek, amelyek hatásosabbak lehetnek, mint a szokásos (standard) terápia, s számos vastagbél- és végbélrákos betegnek fontos választási lehetőséget jelentenek. Egyes vizsgálatokban a beteg újfajta kezeléseket kap, másokban az orvosok a különböző kezelési módokat hasonlítják össze; az egyik betegcsoport a szokásos (standard) kezelést kapja, a másik betegcsoportot az új, reményteljes kezelésben részesítik. A kutatás során új, esetleg hatékonyabb kezelési módszereket fedeznek fel. A kutatásokkal, klinikai vizsgálatokkal jelentős eredményeket értek el a vastagbél- és végbélrák kezelésében.*

/A National Cancer Institute (NCI) angol nyelvű honlapján (www.nci.nih.gou) számos hasznos információ található, pl. a PIJQ , amely friss információkat tartalmaz a rák megelőzésével, szűrésével, diagnosztizálásával, kezelésével és a genetíkával kapcsolatban, valamint tájékoztatást ad a jelenleg folyamatban lévő klinikai vizsgálatokról is. A http://cancernet.nci.nih.gou címen található a szintén angol nyelvű, CANCERLIT elnevezésű szakirodalmi adatbázis is, mely daganatos témakörökkel kapcsolatos cikkek idézeteit és összefoglalókat tartalmaz./

A kezelés mellékhatásai
A daganatellenes kezelés mellékhatásai legtöbbször átmenetiek, a kezelés típusától függnek, és egyénenként különbözők lehetnek. Az orvosok és a nővérek tájékoztatást adnak a ke

Back To Top