Az irritábilis bél syndroma (IBS) funkcionális bélbetegség, melyet legalább 3 hónapja fennálló, visszatérő, hasi fájdalommal/diszkomforttal és székelési zavarokkal járó tünetcsoport jellemez. Létrejöttében jelen tudásunk szerint centrális (psyches, psychoszociális) és “végszervi” (motilitás zavar, viscerális hypersensitivitás) eltérések játszanak szerepet. Ismert, hogy a postinfectiosus állapot, tartós antibiotikum szedés fokozott rizikót jelent a kórkép kialakulása tekintetében. A bélflóra elemeinek csökkenése is kimutatható, különös tekintettel a Lactobacillus és Bifidobacterium törzsekre. A megváltozott bélflóra következtében a mucosa immunvédekezése csökken, illetve a bélflóra fermentációs produktumainak megváltozott összetétele a bélmotilitást is jelentősen befolyásolja.A probiotikus készítmények szerepét az irritábilis bél syndroma kezelésében több klinikai vizsgálat értékelte. Kimutatták, hogy a betegek egy részében a vékonybél bakteriális kontaminációja kimutatható és ennek eradikációs kezelését követően a klinikai tünetek jelentősen javulnak. Több szerző effektívnek találta a Lactobacillus plantarum adását IBS betegekben. Egy olasz munkacsoport placebo kontrollált vizsgálatában két kombinációt alkalmazott (Lactobacillus plantarum+Bifido-bacterium breve és Lactobacillus plantarum+Lactobacillus acidophilus). Azt találták, hogy 4 hetes kezelés után a két probiotikumot szedő csoportban a hasi fájdalom csökkenése szignifikáns volt a placebo csoporthoz képest. O’Mahony és munkacsoportja randomizált és placebo-kontrollált tanulmányában két törzs (Bifidobacterium infantis és Lactobacillus salivarius) hatását vizsgálta az IBS tünetek tekintetében. Azt találták, hogy a B.infantist szedő csoportban az IBS tünetek szignifikánsan javultak. Jelenleg is folynak klinikai vizsgálatok, melyek eredményeit érdemes a jövőben követni.
Irodalom
1. Neal KR, Hetiden J, Spiller R. Prevalence of gastrointestinal symptoms six month after bacterial gastroenteritis, and risk factors for development of the irritable bowel syndrome: postai survey of patients. BMJ 1997; 314: 779-82.2. Madden JA, Hunter JO. A review of the role of the gut microflora in irritable bowel syndrome and the effects of probiotics. Br J Nutr 2002 ;88 (Suppl) 1:67-72.3. King TS, Elia M, Hunter L0. Abnormal colonic fermentation in irritable bowel syndrome. Lancet 1998;352: 1187-9.4. Pimental M, Chow EJ, Lin HC. Eradication of small intestinal bacterial overgrowth reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Am J Gastroenterol 2000; 95:3503-6.5. Niedzielin K, Kordecki H, Brinkenfeld B.Acontrolled, double-blind, randomized study on the efficacy of Lactobacillus plantarum 299V in patients with irritable bowel syndrome. Eur J Gastroenterol Hepatol 2001; 13:1143-7.6. 0’Mahony L, McCarthy J, Kelly P, Hurley G, Luo F, Chen K et al. Lactobacillus and bifidobacterium in irritable bowel syndrome: symptom responses and relationship to cytokine profiles. Gastroenterology 2005;128(3):541-51.7. Saggioro A. Probiotics in the treatment of irritable bowel syndrome. J Clin Gastroenterol 2004;38(Suppl 6):104-6.8. Demeter P. A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei emésztőszervi betegségekben. LAM 2006;16(1):41-47.