A vizsgálat megkezdése előtt a garat hátsó falára Lidocain spray-t fújunk.
FONTOS!
Előzőleg tisztázni kell az esetleges lidocain allergiát, ha ennek tudatában van a beteg, ezt feltétlenül közölje.
A Lidocain spray kissé keserű vagy égő érzést okoz, de hamar elzsibbad a befújt nyálkahártya, és utána kis gombócérzés lehet a torokban.
FONTOS!
A vizsgálatot követően, amíg a zsibbadás tart (kb.2 óra) nem szabad enni és inni, mert a beteg félrenyelhet.
Vizsgálatot flexibilis, hajlékony eszközzel végezzük. Ez az eszköz kisebb átmérőjű, mint a lenyelt falatok többsége. A rutin diagnosztikus vizsgálat kb. 3-5 percig tart. A vizsgálat éhgyomorra történik. A beteg a vizsgálóasztalra fekszik, bal oldalára fordul, lábait térdben behajlítva enyhén a hasa felé húzza. Ezután egy műanyag harapásvédő csutorát vesz a szájába, melyre fogával vagy ínyével ráharap (kivehető műfogsort a vizsgálat előtt el kell távolítani). A csutorát az egész vizsgálat során a szájban kell tartani. Végül a fejet lehajtva – mintha az ember az ing vagy blúz gombjait nézné – várjuk az eszköz levezetését. Ez a vizsgálat talán legkellemetlenebb része. A csutorán keresztül a vizsgáló orvos a műszert a garaton keresztül a nyelőcsőbe vezeti. Nagy segítséget jelent ilyenkor, ha a beteg a nyelvét ellapítja, az alsó szájpad irányába tartja. Ekkor főleg arra figyeljünk, hogy amikor az orvos azt mondja: “Tessék nyelni!”, valóban nyeljünk, mert így az eszköz könnyen bejut a nyelőcsőbe. Ha ez megtörtént, további teendő nincs. Igyekezzünk a befújt levegőt benntartani; ha ez nem megy, nyugodtan kiböföghetjük, a vizsgáló majd újabb adag levegőt fúj be. A befújt levegő feszítő érzést, teltségérzést okoz, ami olyan, mint amikor az ember szénsavas üdítőt iszik. A levegőt meg kell próbálni bent tartani, mivel a nyálkahártya csak ennek segítségével vizsgálható. Amennyiben a torkunkba váladék kerül fel, vagy a nyál összegyűlik a szánkban a nyálat nem szabad visszanyelni, hagyni kell a szájból kifolyni. A csutora mellett, mintha gyertyát fújnánk el, kifújhatjuk a váladékot, ez eredményesen megszünteti az ilyenkor jelentkező fulladásérzést. A légutak szabadok, levegővételt orron, vagy esetleg szájon át javasoljuk. A megfelelő légzést semmi nem akadályozza! Igyekezzünk a vizsgálat alatt minél inkább ellazulni! Ez azért fontos, mert így a vizsgálati idő lerövidülhet. Görcsös állapotban, állandó öklendezés mellett a vizsgálónak jelentősen több idő kell a vizsgálandó terület teljes átnézéséhez.
A vizsgálat általában 3-5 percig tart, attól függően, hogy hány szövettani mintavételre van szükség a látott kép alapján; vannak-e nehezen áttekinthető területek; esetlegesen célzott mintavételre van-e szükség.
Azon betegeknél, akik hányásra hajlamosak, érzékeny a garatreflexük (fogmosáskor vagy fogászati beavatkozáskor gyakran öklendeznek) vagy egyszerűen csak félnek a vizsgálattól célszerű a vizsgálatot felszínes altatásban végezni. Ehhez az alkarba egy műanyag vénás kanült, tűt helyezünk be, ezen keresztül a páciens altató, bódító és fájdalomcsillapító injekciókat kap.
A beavatkozást követően a beteg a vizsgálatról azonnal írott leletet, véleményt kap.
Külön kérés alapján lehetőség van teljes vizsgálat DVD lemezre történő rögzítésére is, melyet a beavatkozás követően a beteg rendelkezésére bocsátjuk, így az eredményeket a későbbiekben ezzel összehasonlíthatjuk.
Amennyiben szövettani mintavétel történt, ennek az eredménye kb. 1 hét után esedékes.