Endoszkópos laboratóriumunkban lehetőség van arra, hogy az endoszkópos vizsgálatokat (gyomortükrözés, vastagbéltükrözés) az Ön kérésére, kellő előkészítés követően, altatóorvos segítségével, intravénás altatásban végezzük el. A tükrözéses vizsgálat görcsös hasi fájdalommal, feszítő érzéssel járhat. Ha altatásban kerül sor a vizsgálatra, ezekből a kellemetlenségekből szinte semmi sem érezhető, a történtekre a beteg nem is emlékszik.
Az endoszkópos vizsgálatok kellemetlenségeitől félve sok beteg halogatja a kivizsgálást, ezért sok esetben késik a diagnózis.
A vastagbéltükrözés egy rossz hírű vizsgálat. A bél falában a feszülésre érzékeny idegvégződések, receptorok vannak. Ezért a beavatkozás során a levegő befújása, és a bélkanyarulatokban felfekvő eszköz egyénenként változó kellemetlenséget, görcsös fájdalmat okozhat. Amíg Nyugat-Európában vagy Amerikában gyógyszeres előkészítés nélkül gyakorlatilag nem történik ilyen vizsgálat, addig hazánkban a napi rutin során megoldatlan a fájdalomcsillapítás, és a tükrözést követően a páciens átmeneti fektetése, felügyelete.
A fájdalomküszöb egyénenként változó, a fájdalom megélésében meglehetősen nagy egyéni különbségek mutathatók ki. Nehéz előre megjósolni, hogy a vizsgálat az adott páciens esetében milyen mértékű fájdalmat okoz. Ha mindenképpen el szeretné kerülni az endoszkópos vizsgálattal együtt járó kellemetlenségeket, ajánljuk, hogy éljen az altatásos vizsgálat lehetőségével!
A vizsgálat kellemetlensége abból adódik, hogy az eszköz felvezetése során a kanyargós vastagbelet, húzás, nyomás éri, ezáltal a bélfodor és hashártya is vongálódik, mely görcsös hasi fájdalommal járhat. További kellemetlenség forrása az is, hogy a vizsgálat során a nyálkahártya láthatóvá tétele céljából levegőt fújunk a vastagbélbe, amely szélgörcshöz hasonló fájdalmat okozhat. Ezért azoknál a pacienseknél, akiknél nem ellenjavallt, célszerű altatásban elvégezni a vizsgálatot. Ilyenkor intravénás nyugtató/altatószer és fájdalomcsillapító együttes adásakor a vizsgálat kellemetlenségei teljesen kiküszöbölhetők, a vizsgálat utáni gyors ébredést követően pedig a beteg otthonába távozhat. Ehhez altatószer és erős fájdalomcsillapító megfelelő adagját használjuk, és arcmaszkon keresztül oxigént adagolunk. A vizsgálat végén a páciens azonnal ébred, és az altatásból visszamaradó, rendszerint 10-15 percen belül teljesen elmúló, enyhe bódultság megszűnik. A vizsgálat során történő altatás nem mély-, hanem felületes altatás, amely során a beteg ébreszthető, gépi lélegeztetésre nem szorul, ugyanakkor a történteket nem éli meg. Az altatás alatt a paciensek életfontos paramétereit folyamatosan nyomon követjük, ellenőrizzük. Szükség esetén a szövődmények elhárításához nélkülözhetetlen komplett biztonsági műszerzettség is a helyszínen rendelkezésre áll.
Az orvosi felügyelet mellett különösebb veszélyektől nem kell tartani. Az endoszkópos vizsgálatoknál a műtéti altatásokhoz képest kevesebb gyógyszerre van szükség, nem olyan mély az altatás. A rövid hatású gyógyszereket alkalmazunk (Propofol), melyek előnye, hogy szükség esetén a vizsgálat közben bármikor ismételhetőek, így a beavatkozás hosszához alakítható az altatás időtartama. A gyógyszer hatásának megszűnése után a betegek saját maguktól ébrednek, a szó igazi értelmében ébresztés nem is történik.
A beteg általános állapota határozza meg, hogy van-e szükség előzetes vizsgálatokra az altatásos endoszkópia előtt. A vizsgálat tervezésénél a gasztroenterológus előzetes véleményt ad az altathatóságról, de a végleges döntést az aneszteziológus (altatóorvos) hozza meg. Fontos a beteg teherbírása, esetleg az, hogy korábbi műtéteknél milyen érzéstelenítésre volt szüksége, hogyan viselte az operációt, volt-e szövődménye stb.
Az altatást követően 24 órán keresztül tilos járművet vezetni, veszélyes munkát végezni. Ezért a tervezett béltükrözésre kísérőszemély, gépjárművezető biztosítása szükséges. A gyógyszerekre különféleképpen reagálnak az emberek, ezért előfordul, hogy mégis érez fájdalmat a beteg. Ritkán kórházi felvételt indokló szövődmény is felléphet.