A diéta nagymértékben egyéni!
Arra kell törekedni, hogy az étrend minél jobban közelítse meg az egészséges ember vegyes étrendjét!
Jót tesznek:
• friss és ép gyümölcsök, zöldségfélék
• teljes kiőrlésű gabonafélék (Graham kenyér, zabkorpa, barna rizs)
• napi 1,5-2 1 folyadék (elsősorban víz)
Korlátozottan fogyaszthatók:
• finomított szénhidrátok (péksütemények, édességek)
Nem ajánlott:
• csípős, erős, füstölt, valamint a nagyon sós és édes termékek fogyasztása
• a reggelit ne kezdje édes itallal
A diéta: – zsír és fűszerszegény, pectin – ill. rostdús étrend.
A rostok szerepe:
A zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonatermékeket bőségesen tartalmazó étrend segíthet. A nagy rosttartalmú élelmiszerek fogyasztása mellett igyon sok vizet, legalább 1,5-2 1 t naponta, mert ez elősegíti a salakanyagok továbbítását az emésztőrendszerben. A folyadék elsősorban víz, de lehet gyógyvíz, vagy szénsavmentes ásványvíz is, lényeges, hogy kortyonként igya, de egy-egy alkalommal egy egész pohárral. Ha a folyadékunk éppen tea, ne legyen jéghideg, de forró sem, ne legyen túl édes, de nagyon savanyú sem. Szénsavas italok fogyasztása semmi körülmények között nem javasolt. Ha eddig csak fehér kenyeret evett, cserélje fel a kenyér adag felét, teljes kiőrlésű kenyérre, (graham, rozsos, barna).
Az étkezési korpát fogyaszthatja joghurtba, kefirbe keverve (kb. 2 kiskanálnyi), korpát ne egyen egy napon velük, mert annak káros következményei lehetnek. Naponta 2 kiskanálnyi elegendő, emellett gyümölcsök és zöldségek fogyasztása javasolt. Ügyeljen az elegendő folyadék bevitelre, mert az csak ebben az esetben fejti ki a kedvező hatást.
A napi elemi rost optimális szükséglet 30-40 g közötti.
Az alábbi táblázat 10 dkg élelmiszer-re adj a meg a rosttartalmat grammban:
Karfiol 5,13 g
Karalábé 5,12 g
Fejes káposzta 3,39 g
Kelkáposzta 4,92 g
Kínai kel 6,30 g
Tök, főző 2,44 g
Zöldbab 4,22 g
Zöldpaprika 4,17 g
Paradicsom 3,33 g
Sárgarépa 3,73 g
Étkezési búzakorpa 54,0 g
Búzacsíra 19.0 g
Rozsos kenyér 8,90 g
Barna kenyér 10,0 g
Gyümölcsök közül sok rostot tartalmaz:
Málna, ribizke, sárgabarack, körte, szilva, dió, mogyoró gesztenye, szőlő, alma, dinnyék, aszalt gyümölcsök. Heveny gyulladás esetén a pektin fogyasztása előnyös, amit az alma, birs, sárgarépa és az őszibarack tartalmaz nagyobb mennyiségben. A zöldségekből naponta 15-25 dkg ajánlott, gyümölcsökből 10¬-15 dkg.
Vannak olyan zöldségfélék, amelyek hashajtó hatásúak, mint pl. paradicsom, paraj, sóska és gyümölcsök, mint a banán, szilva.
Vannak olyan élelmiszerek, melyek rostszegények, de hashajtó hatásúak: tej, savanyított tejtermékeke, savanyú káposzta leve, kovászos uborka leve, cukros, cukrozott készítmények, méz.
A búzakorpát lehet főzelékbe, rakott töltött ételekbe tenni a darált hús közé, de galuskához is lehet tenni, túró gombóchoz is jó, de mér pogácsát is lehet vele sütni. Nyílván ilyenkor kevesebb lisztet, vagy darát használunk és a többi korpával pótoljuk.
A növényi rostok a gyógyszerek felszívódását is mérsékelhetik, ezért célszerű fél órával korábban vagy 2 órával később bevenni az esetleges gyógyszert, miután ezt a kezelő orvosával megbeszélte. Fűszerszegény étrend ajánlott az erős, csípős fűszereket kerülni kell. Használjunk petrezselyemzöld, zellerlevél, kakukkfű, kapor, zsálya, tárkony, póréhagyma, köménymag, babérlevél, rozmaring, majoránna, szegfűszeg, fahéj, vanília, édes-nemes fűszerpaprika, méz, citromlé, narancslé. Ha találkozunk a kereskedelemben az un. enyhe- vagy kímélő – fűszerekkel, ennek használata jó hatású, kivált minden izgató fűszert, s mégis jó ízt ad az ételnek.
Naponta többször – 5-6x egyszerre keveset egyen, s mindig öblítse le étkezését vízzel. A mozgásszegény életmód elősegítheti a székrekedést, ezért próbáljon meg többet mozogni, akár egy-egy séta erejéig. Naponta azonos időpontokban meg kell kísérelni a székletürítést.