A colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) a vastagbél idült, kifekélyesedő gyulladásával járó, ismeretlen eredetű megbetegedése. Jellemzője, hogy a beteg állapotában jó és rossz időszakok váltakoznak.
A diéta célja: az ingerlékeny bélszakasz megnyugtatása, a meglevő energia-és tápanyaghiány megszüntetése, a kóros anyagcserezavarok kivédése, az étvágytalan beteg erőnlétének javítása, valamint jóízű, étvágygerjesztő ételek adása.
Jóllehet a diéta önmagában nem szünteti meg a bajt, a tüneteket azonban rendszerint elviselhetőbbé teszi.
A heveny szakaszban előnytelen lehet a tej, az erősen cukrozott étel-ital fogyasztása, a nyers gyümölcs, a zöldség, valamint az erősen fűszeres, zsíros és panírozott étel.
Kerülni kell a durva növényi rostokat (a kukoricát, a lencsét, a babot, a káposztaféléket, a zöldpaprikát, a korpás és magvas kenyér-pékárukat, müzlit, olajos magvakat, a kemény héjú gyümölcsöket). Ezek az oldhatatlan rostok ingerlik a bélfalat, bélösszehúzódást váltanak ki, s így növelik a hasmenés valószínűségét.
A vesekőhajlam miatt ne fogyasszunk túlzott mértékben nagy oxalát tartalmú élelmiszereket és nyersanyagokat (kakaót, csokoládét, sóskát, spenótot, egrest, rebarbarát).
A gyomorsav termelődését fokozó paradicsomos és bő zsiradékban sült ételeket, ketchupot, mustárt, erős fűszereket, zacskós leveseket, savanyúságokat, savanykás gyümölcsöket, szénsavas italokat, citromsavban dús üdítőket enni szintén nem ajánlott.
A hasmenésre való hajlam miatt szintén kerülendő a szőlő, a szilva, a füge és mindazok az ételek, amelyek panaszt okoznak.
A fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő beteg megfelelő táplálkozása nagyon fontos, különösen, ha éppen átesett egy aktív szakaszon, vagy csak keveset mer enni, hogy ne legyen hasmenése. A tápláléknak ilyenkor elegendő fehérjét, energiát, vitamint (különösen A-, C-, D-, és B 12-vitamint, valamint folsavat), továbbá kalciumot, vasat és cinket kell tartalmaznia.
Ez azt jelenti, hogy amennyire csak lehet, változatosan kell étkezni, de anélkül, hogy súlyosbítanánk a tüneteket.
Az energiát elsősorban szénhidráttartalmú nyersanyagokkal (zöldfőzelékkel, burgonyával, rizzsel, gabonaneműekkel) juttassuk be a szervezetbe. Az étel elkészítésének módjára ügyeljünk: lehet főzés, párolás, fóliában sütés, mikrohullámú sütőben sütés, kuktában főzés és grillezés. Kerülni kell a zsemlemorzsába panírozott. sülteket és a gyorséttermi ételeket.
Nyugodtan fogyaszthat növényi zsiradékokat (napraforgó- kukorica és olívaolaj, margarinok) valamint zöldség, főzelék és gyümölcsféléket (hámozva, főzve, passzírozva) Ajánlatos hetente egyszer májat enni, mert sok A-vitamin van benne, valamint narancssárga gyümölcsöket és zöldségeket (sárgarépa, sütőtök, zöld levélzöldségek), amelyelv béta-karotinját a szervezet A-vitaminná alakítja át. A legtöbb tengeri hal, közöttük a lazac, a szardínia és a makréla sok D-vitamint szolgáltat.
A B12-vitaminnak jó forrása szintén a máj, a hal a sertéshús, a tojás. Folsavat a sötétzöld levélzöldségekből nyerhetünk, amelyek – a gyümölcsökhöz hasonlóan – oldható rostokat is tartalmaznak, a sajt és a joghurt jó kalciumforrás, cinkben pedig a tenger gyümölcsei a leggazdagabbak, közülük is elsősorban az osztriga.
A vérszegénység nagyon gyakori velejárója a betegségnek, mivel a gyulladásos terület gyakran vérzik, ezáltal a beteg vért veszít. Legkönnyebben a vörös húsokban és a májban lévő vas szívódik fel, de zöldségféléből is jól hasznosul, ha az étkezéselv során sok C-vitamin bejuttatásáról gondoskodunk, pl. friss narancslevet iszunk.
A leromlott szervezetet roborálni kell. Ha ez a megszokott napi étkezésekkel nem oldható meg, használhatunk kiegészítő klinikai tápszerepet. A gyógyszertárakban orvosi vényre kapható, iható, ízesített, 2dl kiszerelésű tápszer (pl. NUTRIDRINK, ENSURE PLUS), ill. por alakú tápszerek, melyeket az ételek sűrítéséhez lehet felhasználni.