A coeliakia ejtsd cöliákia (=glutén-szenzitív entreopátia, „lisztérzékenység”) örökletesen meghatározott betegség, melynek jellemzője, hogy a búzában, árpában, rozsban c~s ~abhan található fehérje (alfa-gliadin) autoimmun folyamatot indikál, amelynek következtében a vékonybél nyálkahártya károsodik.
A dermatitis herpetiformis Duhring betegség a coeliakia bőrtünetekkel kísért változata.
A betegség kialakulásának mechanizmusáról ma már sokkal többet tudunk, mint néhány évvel ezelőtt, ám a károsító mechanizmus minden eleme ma még nem teljesen ismert. Az azonban már bizonyított, hogy a betegségben a genetikai hajlamnak is fontos szerepe van.
A vékonybél emésztőrendszerünk azon része, ahol az elfogyasztott és megemésztett tápanyagok nagy része felszívódik, és a véráram közvetítésével a szervezet életfolyamataihoz hasznosítani tudja azokat. A felszívódásra alkalmas felület igen nagy: a vékonybelet borító nyálkahártyán szabálytalan, ujjszerű nyúlványokhoz hasonló bélbolyhok találhatóak. Ezeknek felszínét még apróbb, hosszúkás mikrobolyhok borítják, amelyek tovább növelik a feszívó felületet.
Coeliakia esetén ezek a bolyhok károsodnak (boholyatrófia), a felszívó felület csökken, amely következtében valamennyi tápanyag felszívódása romlik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegek hiába fogyasztják el a tápanyagokban gazdag ételekei, azok szervezetük számára nem válnak hasznossá, mert nem tudnak felszívódni.
A felszívódási zavarnak klinikai és immunológiai jelei vannak, ezek észlelése és ellenőrzése után a gasztroenterológus szakorvosok felállíthatják a diagnózist. Az autoimmun folyamatot kiváltó glutén teljes elhagyása, szigorúan glutén-mentes étkezés mellett mind a nyálkahártya-károsodás, mind a klinikai tünetek megszűnnek. Glutén-tartalmú ételek ismételt fogyasztását követően a tünetek ismét megjelennek.
Magyarországon becslések szerint alakosságnak fél-egy százaléka szenved ebben a betegségben. Ezen adatok alapján hazánk beleillik az európai átlagos előfordulási gyakoriságot mutató nemzetek sorába. A diagnosztizált esetek azonban csak a „jéghegy” csúcsát jelzik, mivel a betegek számának és előfordulásának megítélése csak hozzávetőleges. Minden kilenc betegből azonban csupán egynél diagnosztizálták már a betegséget. Ennek egyik oka, hogy a klasszikus tünetekkel jelentkező coeliakia meIIett a ma még felderítetlen esetek száma lényegesen magasabb.
A diagnosztizálatlan és/vagy kezeletlen lisztérzékenység következménye szövődmények és társult betegségek kialakulása lehet: más autoimmun betegségek (Sjörgen-szindróma, Addison-kór, Graves-kór), Inzulinfüggő I. típusú diabetes, ataxia, stb. A nem kezelt betegek körében gyakoribb vékonybél eredetű daganat előfordulása.
TÜN ETEK
A betegség tünetei bármely életkorban jelentkezhetnek, a legjellemzőbb időszak a kisdedkor-amikor a gyermek már hosszabb ideje fogyaszt glutén-tartalmú ételeket. Ma már egyre ritkább a klasszikus tünetegyüttest mutató esetek száma, és növekszik a nem tipikus, vagy éppen csak egy jellegzetes, nem is mindig közvetlenül az emésztőrendszerhez köthető tünet alapján diagnosztizált eseteké. Mivel a tünetek nem minden esetben jellegzetesek, sőt a betegségnek nincs is olyan tünete, amely kizárólag csak erre a kórképre lenne jellemző, nehéz a betegség diagnosztizálása. A korszerű eljárások rutinszerű alkalmazásával ma már a szakorvos el tudja dönteni, hogy valóban coeliakiáról van szó.
Tünetek, amelyek felvetik a glutén-érzékenység gyanúját:
- hasmenés (nagy tömegű, ismétlődő: világos színű, bűzös, zsíros fényű)
- székrekedés (ez a ritkább eset)
- pókhas (elsősorban gyermekkorban jellemző) – étvágytalanság, hányás
- súly- és hosszfejlődés lelassulása, megállása
- pszichés tünetek (fáradékonyság, kimerültség, ingerlékenység, apátia, depresszió)
- sápadt bőr
- fehérjehiány, vashiány. A D-vitamin és a kalcium felszívódási zavara miatt a csontok mészszegények; K–vitamin hiánya miatt vérzékenység alakulhat ki
- a felszívódási zavar miatt csökken a fertőzésekkel zernbeni ellenállás, gyakoriak a légúti- és bélfertőzések
DIAGNÓZIS
Ma a legtöbb beteget azonban csupán egyetlen, nem is mindig emésztőrendszeri tünet alapján diagnosztizálják!
A diagnózis felállítása a gasztroenterológus központok feladata. Régebben a betegséget három, egymást követő bél biopsziával lehetett megállapítani, ma szerológiai vizsgálatokkal és egyszeri vékonybél szövettani vizsgálattal igazolható a diagnózis. A diagnózis felállítása egy vérvizsgálattal indul, amikor a specifikus immun-ellenanyagok jelenlétét vizsgálják a vérszérumban: az IgA, EMA, az IgA + IgG, és az anti-tTG antitesteket. A pozitív eredmények után minden esetben – még a glutén-mentes diéta bevezetését megelőzően – el kell végezni a vékonybél megfelelő szakaszából vett minta szövettani vizsgálatát is.
A vérvizsgálatokat a későbbiekben évente célszerű megismételni, elsősorban a glutén-mentes diéta betartásának ellenőrzése és a beteg gondozása érdekében.
KEZELÉS
A betegséget mai ismereteink szerint gyógyszeres kezeléssel gyógyítani nem lehet, de van olyan gyógymód, amelynek hatására minden tünet elmúlik és a beteg teljes értékű életet élhet. Ez a glutén-mentes DIÉTA, amelyet szigorúan egész életen át be kell tartani.
A klinikai tünetek a diéta bevezetésével lassan (általában 4-10 hét) szűnnek meg. Az étrend lényege, hogy a glutén-tartalmú gabonákat más növényi alapanyagokkal kell helyettesíteni, kiváltani.
A táplálkozásból teljesen el kell hagyni a búzát, árpát, rozst, zabot, illetve az ezekből készült vagy ezeket az alapanyagokat a legkisebb mennyiségben is tartalmazó élelmiszereket, ételeket (mint a kenyér, péksütemény, tészta, müzli, édességek, felvágottak, tejtermékek, szörpök, pudingporok, sütőpor, ketchup, húskonzervek, instant levesporok, mártások, stb.).
A diétás étrendben fontos szerephez jutnak a természetesen glutént nem tartalmazó élelmiszerek (húso halak, zöldségek, gyümölcsök, saláták, tej, tojás, méz, stb.), a gluténmentes gabonafélék és pszeudocereáliák (kukorica, rizs, amarant, haj na, köles, teff, stb.), valamint a gluténmentes diétás élelmiszerkészítmények (diétás kenyerek, száraztészták, édes és sós sütemények, stb A betegek életminőségét ma már a különleges táplálkozási célú élelmiszerek széles választéka is javítja, ezen belül sokféle kenyér- és süt ménypor, mélyhűtött készétel is kapható.
FIGYELEM! Ha a tájékoztató alapján arra gondol, hogy Ön vagy családtagja lisztérzékeny lehet, a biztos diagnózis felállításához keressen fel egy gasztroenterológiai szakrendelést. Amíg a biztos diagnózist nem állították fel, a glutén-mentes diétát TILOS elkezdeni!
Napjainkra az orvosok, szülők, dietetikusok és az élelmiszeripar egyes képviselőinek összefogásával sikerült olyan megfelelő választékot kialakítani glulén-mentes alapanyagokból, diétás élelmiszerekből, amelyek megfelelő, egészséges és változatos étkezést biztosít a betegeknek.
A coeliakiások kizárólag garantáltan glutén-mentes termékeket vásárolhatnak:
– a termék címkéjén vagy csomagolásán szövegesen feltünteti a gyártó, hogy glutén- vagy gliadin mentes, lisztérzékenyek fogyaszthatják.
– kizárólag glutén-mentes alapanyagokból, és a gluténmentességet meg is őrző körülmények között készült
– a termék általános élelmiszer ugyan, de a gyártó cég megfelelő garanciák mellett szavatolja a glutén mentességet.
TERÁPIA = GLUTÉNMENTES DIÉTA
A glutén-mentes diétát meg kell tanulni. A tanulás nem csupán a glutént nem tartalmazó élelmiszerek megismeréséből, a speciális lisztek, lisztkeverékek használatának megtanulásából áll, hanem a diétában fogyasztható élelmiszerkészítményeket folyamatosan ellenőrizni is kell, hiszen az összetétel, a gyártás helyszíne, felhasznált alapanyagok összetétele és glutén tartalma is gyakran változhat.
Az elméleti és gyakorlati tudnivalókról a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete helyi csoportjai vagy az ország több városában is működő önálló helyi szervezetek adnak tájékoztatást.
Az ország több megyéjében működnek Lisztérzékenyek Klubja, és ezek száma dinamikusan növekszik. Ezekben a páciensek önkéntes munkájával szervezett csoportokban hasznos információkhoz és tudnivalókhoz juthatnak az érdeklődő betegek. Orvosok, dietetikusok előadásait hallgathatják meg, valamint kedvezményes vásárlási lehetőséget is biztosítunk. A csoportok általában havi rendszerességgel találkoznak, ahová szeretettel várnak minden érdeklődőt, újabb és régebbi beteget.
Ezekről a csoportokról és találkozóik időpontjáról, helyszínéről is a megadott elérhetőségen kaphatnak részletes tájékoztatást.
Irodalom:
Coeliakia….a „rejtőzködő” betegség
Tájékoztató füzet a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete Kiadásában (2004)