Partnereink

 logo-eps-narancs.jpg

Fekélybetegség

A gyomor és nyombélfekélyeket a hétköznapi szóhasználatban legtöbbször a„fekélybetegség" elnevezéssel illetik. A fekélyek mintegy kétharmada a nyombélben, egyharmada a gyomorban alakul ki.
A 80-as évek óta ismert egy baktérium, a Helicobacter pylori (ejtsd: helikobakter pilorinak, mely a gyomorban él és a fekélybetegség kialakulásáért felelős. Ahhoz, hogy a szervezetünkben fekélyt okozzon sok tényező együttes jelenléte szükséges.

A kórokozó kimutatására számos módszer létezik. Hatékony kezelési módok állnak rendelkezésre, mellyel a baktérium a gyomorból kiirtható. Ennek köszönhető, hogy a régebben még népbetegségnek számító gyomor- és nyombélfekély ma már egyre ritkábban fordul elő.

Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 40%-a fertőzött.
A baktériumot hordozók 10-15%-ukban alakul ki életük során, valamikor fekélybetegség.

  • A H. pylori a legelterjedtebb emberi emésztőszervi kórokozó.
  • Jelenleg úgy tudjuk, hogy a H. pylori csak emberről emberre terjed.
  • A H. pylorival történő fertőzés leggyakrabban a gyermekkorban következik be.
  • A fertőzésveszélyt alapvetően rossz higiénés körülmények, a lakások zsúfoltsága, a folyóvízellátás hiánya, a gyermekkori közös ágyhasználat, a szennyvíz elvezetésének nem megfelelő módja növeli.
  • Nők és férfiak azonos arányban hordozzák a kórokozót.
  • Minél hosszabb a baktériumhordozás időtartama, annál nagyobb, a későbbi, gyomor- és nyombélbetegségek kialakulásának kockázata.

Számos kórkép, így az idült gyomorhurut, fekélybetegség, Menetrier¬gasztritisz, a gyomor nyirokelemeiből kiinduló daganat (alacsony malignitású MALT limfóma), gyomorrák, továbbá a funkcionális gyomorbetegek (diszpepsziák) egy részében szerepe lehet a kórokozó jelenlétének.
Minél korábban szenvedtük el a fertőzést annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen megbetegedés alakulhat életünk folyamán.
A betegségek kialakulásához azonban a fertőzésen túl még sok egyéb tényező (genetikai hajlam, szociális helyzet stb.) együttes előfordulása szükséges.


A gyomor és nyombélfekély a nyálkahártya körülírt, rendszerint mélyre terjedő hámhiánya.
A fekélybetegség a felnőtt lakosság kb. 1,5%-át érinti Magyarországon, mely mintegy 150 ezer embert jelent.
Az ún. emésztéses, peptikus fekélyek kétharmada a nyombélben, egyharmada a gyomorban fordul elő, elsősorban annak kishajlati oldalán.
A nyombélfekélyesek 70-90%-a fertőzött Helicobacter pylori baktériummal, míg a gyomorfekélyesek mintegy 50-60%-óban észlelhető a baktérium a gyomornyálkahártyán.

A fekélybetegség kialakulásának leggyakoribb okai:

  • Helicobacter pylori fertőzöttség: a fekélyek 70-80%-ában fordul elő.
  • Nem szteroid gyulladásgátlók (rövidítve: NSAID) szedése: a mozgásszervi panaszokra, fájdalom és lázcsillapításra használt aszprin készítmények a fekélyek 15-30%¬áért felelősek. Gyakorlatilag minden NSAID szer károsítja valamekkora mértékben a gyomor és a nyombél nyálkahártyáját, gyengítve annak védekezőképességét. A nyálkahártya-károsodás mértéke a felületes erózióktól (kimaródástól) a mély fekélyekig terjedhet, akár súlyos szövődmények (vérzés, perforáció) is felléphetnek. Különösen veszélyeztetett, aki egyidejűleg több gyulladáscsökkentő készítményt szed, véralvadásgátló vagy kortikoszteroid kezelésben részesül, időskorú, valamint akinek már volt korábban fekélye, aki súlyos társbetegségben szenved, dohányzik, vagy rendszeresen fogyaszt alkoholt.
  • Stresszfekély: elsősorban intenzív osztályon kezeltekben, nagyműtét utáni állapotokban, heveny súlyos betegségekhez társulva alakulhat ki.
  • Egyéb, ritka fekélytípusok: Zollinger-Ellison szindróma, Crohn¬betegség, vagy egyéb betegségekhez társuló fekélybetegség.

A fekélybetegség tünetei

Nem minden fekélyes betegnek vannak panasza. A betegek kétharmadának azonban jellegzetes tünetei vannak, mint gyomortáji fájdalom, gyomorégés, hányinger, hányás. A felhasi fájdalom a nyombélfekélyes betegek esetében az étkezés után 1,5-2 órával kezdődik és ismételt étkezés hatására csökken, míg gyomorfekély esetén a táplálékbevitel fokozza panaszokat.
Bizonyos ételek (csípős fűszerek, hagyma, savas ételek, alkohol, kávé) fokozzák a panaszokat.

A fekélybetegség szövődményei

                                                                             beolvasás0003.jpg

Rejtett vagy aktív vérzés
Aktív vérzés esetében a beteg széklete szurokfekete vagy bordó színűvé válik. A vérzés miatt sápadt egyre gyengébbnek érzi magát, szédül, nehézlégzése van. Ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni.
A rejtett vérzésre a vashiányos vérszegénység hívja fel a figyelmet, a vért a székletből úgynevezett Weber-teszttel lehet kimutatni. A vérzés forrásának felkutatása és kezelése gasztroentrológus feladata.

Perforáció (kilyukadás)
A beteg éles, késszúrásszerű nagy fájdalmat érez a gyomortájon. A gyomorból vagy a nyombélből a hasüreg felé távozó gyomorsav, epe és más emésztőnedvek az életet veszélyeztető hashártyagyulladást (peritonitiszt) okoznak. Ebben az esetben csak sürgős sebészeti beavatkozás mentheti meg a beteg életét.

Gyomorkapu-szűkület
Általában a hosszú ideje fennálló fekélyek esetén a gyulladás miatti hegesedés következtében kialakulhat szűkület a gyomorkimenetnél.

Gyomorrák
A gyomorfekélyek egyik csoportja rosszindulatúan elfajulhat, rák alakulhat ki. A nyombélfekélyek mellett kialakult rosszindulatú elfajulás rendkívül ritka.
 

A Helicobacter pylori fertőzés kimutatása

Endoszkópos vizsgáló módszer

Gyomortükrözés (gasztroszkópja) során történő mintavétel a gyomorból vett nyálkahártya-darab szövettani elemzésével, illetve a kórokozó közvetlen kimutatásával.
Gyors ureáz teszt: Ez az eljárás alkalmas arra, hogy a vizsgáló gyorsan, már a gyomortükrözést
követő 1-2 órában 80-90%-os biztonsággal nyilatkozzon arról, hogy az adott beteg hordozza-e a H.pylori baktériumot.

Laboratóriumi módszerek

Ureum kilégzési próba: A vizsgálathoz endoszkópját (béltükrözést) nem kell végezni. A beteg éhgyomorra, speciális anyagot (izotóppal jelzett ureumot) fogyaszt el, miután egy csőbe vagy ballonba leheletmintát adott. A levegőminták elemzésével meg tudják állapítani, van-e az adott beteg gyomrában H. pylori. Az eljárás elsősorban szűrés céljára, továbbá a baktériumellenes gyógyszerek hatásának lemérésére alkalmas.
Szerológiai vizsgálatok: A vizsgálat alapja, hogy a H. pylori-fertőzés esetén a baktérium ellen az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek a vérből, esetleg a nyálból, a vizeletből, a székletből kimutathatók.

Egyértelműen szükséges a kórokozó kimutatása az alábbi esetekben:

  • aktív fekélybetegség esetén
  • szövődményes (vérző, perforáló) fekélyesek esetén
  • a korábban aktív, de aktuálisan panaszokat nem okozó fekélybetegek esetén
  • ha az egyenes ági rokonok között gyomorrák fordult elő.

A fekélybetegség kezelésének két összetevője van:

1. tüneti kezelés: savcsökkentő és hámosodást elősegítő kezelések
2. oki kezelés: a betegség okának felkutatása és kezelése.

Protonpumpagátlók (PPI): A gyomor¬savtermelést gátló gyógyszerek közül a leghatásosabbak. E gyógyszerek nem csupán gátolják a savtermelést (és ezzel 4-6 hét alatt lehetőséget teremtenek a fekély gyógyulására), hanem az antibiotikumok hatását is elősegítik a gyomorban, ezért a H. pylori-ellenes kezelésnek is fontos összetevői.
Hisztaminreceptor gátlók (H2-antagonisták): Hatékonyságuk tekintetében elmaradnak a korszerűbb PPI szerek savcsökkentő hatásától.
Hámosító szerek: A fekélyek kezelését ki lehet egészíteni hámbevonó szer adásával, amely védőréteget képez a nyálkahártyán és javítja a hám regenerációját.

NSAID fekélyek esetében a hatékony savcsökkentő kezelés mellett az első teendő az NSAID gyógyszer dózisának csökkentése.

Az oki kezelések közül legfontosabb a H. pylori kipusztítása (eradikáció¬ja). Az eradikációs kezelés során egyhetes kúra formájában legalább két antibiotikumot és egy gyomorsavtermelést gátló vagy bizmuttartalmú gyógyszert adnak.
Antibiotikumként amocillint, clarithromycint, metronidazolt, esetleg tetracyclint alkalmaznak. Ha a beteg penicillinre allergiás, az amoxicillin összetevő más antibiotikummal helyettesítendő.
Sikeres eradikáció után mérséklődik, vagy megszűnik az idült gyomorhurut, a fekélybetegség rendszerint meggyógyul, és csökken a gyomor¬rák kialakulásának kockázata. Sikeres esetekben a fekélybetegek hosszantartó savgátló kezelésére a továbbiakban általában nincs szükség.
Ha a sav okozta tünetek, a gyomorégés, vagy az enyhe gyomorfájdalmak az eradikációs kezelés után még fennállnak, de H. pylori nem mutatható ki, további savgátló kezelésre lehet szükség.

 

Irodalom

Dr. Rácz István, Dr. Tímár Marietta: A fekélybetegség és a Helicobacter pylori-fertőzöttség
Gasztroenterológia