A máj betegségeiről

A máj fő feladatai és működési zavarai betegségekbenA máj elhelyezkedéseA máj a hasüregben jobboldalon a bordák által takartan és véd­ve helyezkedik el. Egészséges felnőtt ember mája 1,2-1,6 kg súlyú jellegzetes barnás-vöröses szírű és alsó határa a bordák alsó ívét nem haladja meg.                                                                         

A máj szerepe az anyagcserébenAz ma már közismert, hogy a máj testünk legfontosabb szervei közé tartozik.Feladatköre átfogja szinte az összes vegyi folyamatot, ami a szervezetben lejátszódik. Az összes anyag, ami a belekből felszívó­dik, az ereken át a májhoz szállítódik. A belekből nemcsak táp­anyagok, hanem mérgek és a belekben normálisan nagytömeg­ben jelenlévő baktériumok is eljuthatnak a májba.  A máj megvizsgálja a hozzáérkező anyagokat, és a mérgező vagy a károsító hatásúakat méregteleníti és az epével kiválaszt­ja.A belekből a májba jutó baktériumokat a máj különleges véde­kező sejtjei (Kupffer-sejtek) bekebelezik és elpusztítják, ezáltal elejét veszik annak, hogy a baktériumok a szervezetet elárasszák és megbetegítsék.A májsejtek a tápanyagok felszívódott részecskéit az erekből ki­vonják és alapelemeire bontják, majd új anyagokat készítenek belőlük. Ezek az új anyagok lehetnek a test építőelemei (pl. fehérjék) vagy a szervezet működéséhez energiát szolgáltatnak (pl. cukrok, zsírok). Mindezek alapvetően fontosak az élet foly­tatódásához. Ebben az anyagcserének nevezett kémiai folya­matsorban a máj feladatainak száma és sokrétűsége még a májjal foglalkozó szakemberek számára is alig áttekinthető. Szinte hihetetlen, hogy az összes bonyolult folyamatsor a máj legkisebb egységében, a májsejtben képes lejátszódni. A máj­sejtekben az összetett kémiai reakciók lefolyását enzimeknek nevezett segédanyagok segítik. Az enzimek a májsejtekben ke­letkeznek, és feladatukat teljesítendő ott is maradnak. Ezen sajátságuk a májsejtek állapotának megítélésé­ben alapvető gyakorlati jelentőségű.   A máj méregtelenítő funkciójaA máj összes feladata közül kétségtelenül a méregtelenítés a legfontosabb. Nemcsak a tápanyagokkal bekerülő mérgek okozhatnak károsodást. A tápanyaglebontás során is keletkez­hetnek mérgező anyagok, mint például a fehérjelebontásból származó ammónia, aminek méregtelenítése szintén a májban történik.                                                        

 Idült májbetegségekben ezt a feladatát szintén csak korlátozot­tan tudja a máj ellátni. A nem tökéletes fehérjelebontásból szár­mazó mérgeződés – az úgynevezett májbetegséghez társuló agybántalom – fáradékonyságot és aluszékonyságot okozhat. Számos gyógyszert is, mint például altatók és nyugtatók, szin­tén a máj bont le, ezért az ilyen hatású gyógyszerek alkalma­zása különös odafigyelést és óvatosságot igényel. A máj termeli a véralvadáshoz szükséges fehérjéketA máj fontos feladata, hogy ne csak saját működési szükségle­teinek kielégítésére, hanem általános feladatok ellátására is termeljen fehérjéket. Ilyen rendkívüli jelentőségű feladatokat látnak el a májban termelődő, véralvadásban szerepet betöltő fehérjék. Hiányuk gyakori orrvérzést vagy fogínyvérzést okozhat.Jellegzetesek a bőrön ütés hatására keletkező kék foltok.Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ilyen panaszok hátterében nem szükségszerűen és feltétlenül csak májbetegség állhat. Vitaminhiány, fogágy-betegség vagy a hajszálerek betegségei szintén okozhatnak hasonló panaszokat, de májbetegeknél el­sősorban magának a májbetegségnek a súlyosbodására kell gondolni. A máj szerepe a szervezet só- és víztartalmának szabályozá­sábanA máj a szervezetben lévő só- és víztartalom állandóságának szabályozásában is részt vesz. A májbetegek gyakran panasz­kodnak arról, hogy ” vizesek”, ami alatt a lábak duzzanatát vagy a hasüregben felszaporodó folyadékot értik.Ez utóbbi természetesen nem víz, hanem a sejtmentes vér összetételéhez közel álló, magas fehérjetartalmú folyadék. Hason­ló tüneteket a szív és érrendszeri megbetegedések is okozhat­nak. Kialakulásában a nátriumnak, azaz a konyhasónak, alapve­tő szerepe van, mivel a túlzott bevitellel, vagy súlyosabb eset­ben a normális só fogyasztással bejutott nátriumot sem tudják a májbetegek veséi kiüríteni. A máj betegségeiről

Májkárosodást okozó mérgekA máj fontos feladata, hogy a környezetünkben előforduló ter­mészetes vagy ipari úton előállított és a szervezetünkbe bejutott káros hatású anyagokat lebontsa és kiválassza. Ezt a feladatot igen hatékony méregtelenítő folyamatokkal tudja ellátni, ame­lyek működését azonban számos tényező hátráltathatja.

A máj­ba jutó szerek májkárosodást okozó hatása alapvetően három tényezőtől függ:
• a szer mennyiségétől valamint mérgezőségének mértékétől,
• a máj egyéni érzékenységének a fokától,
• az egyidejűleg ható károsító tényezők számától.

Ismeretes a környezetünkben előforduló természetes májmér­gek, mint a mérges gombák vagy penészes ételek igen súlyos, gyakran halálos kimenetelű májkárosodást okozó hatása.Az ilyen okból kialakult májkárosodások azonban ritkán fordul­nak elő.Valamivel gyakoribb az iparban vagy a mezőgazdaságban alkal­mazott szerek, például szerves oldószerek, festékek, permetező anyagok által okozott májkárosodás.Ennél még nagyobb jelentőségű a gyógyszerek által okozott májkárosodás. Szinte minden gyógyszerrel kapcsolatban leírtak legalább alkalmi májkárosodást. Ezek többsége azonban sze­rencsére enyhe, ritkán fordul elő, a szer elhagyása után meg­gyógyul. Így tehát a gyógyszer kedvező gyógyhatásához képest elhanyagolható kockázatot jelent. Vannak azonban gyógysze­rek, amelyeknél a májkárosodás kockázata jelentős, ezeket csak rendszeres orvosi felügyelet és májműködés ellenőrzés mellett lehet alkalmazni. Az emberi szervezetre mérgező hatású anyagok közül a legtöbb problémát okozó kémiai anyag azonban az alkohol, ami ma Ma­gyarországon a májbetegségek 95%-ának kiváltó tényezője. Naponta 80 gramm alkohol tartós fogyasztása a májzsugoro­dás kialakulásának magas kockázatát jelenti. Ez megfelel napi 1liter bornak, 2 liter sörnek vagy 2 dl tömény italnak. Nőknél már 40-60 g alkoholfogyasztás is a májzsugorodás fokozott veszélyét jelenti. A májbetegség kialakulásához szükséges idő egyéni érzékenységtől függ. Ma már tudjuk, hogy ebben jelen­tős szerepe van az öröklődő hajlamnak. Másfelől viszont lega­lább ilyen jelentős az egyidejűleg fennálló károsító tényezők együttes hatása. Így például a sok esetben nem ismert, alatto­mosan jelenlévő idült vírusos májgyulladás. Hasonló módon súlyos fokú májkárosodást válthat ki önmagában nem jelentős környezeti-, munkahelyi- vagy gyógyszerhatás az alkohol káro­sító hatásának egyidejű érvényre jutása által. 

A máj gyulladásos betegségei
Az alkohol és más májkárosodást okozó tényezők a májban gyulladást váltanak ki. A gyulladás egy védekező folyamat, ami­nek a célja a kiváltó tényező mielőbbi megszűntetése. Ezt a fo­lyamatot végeredményben az erre a feladatra “szakosodott” sej­tek és a sejtekben ható vagy belőlük felszabaduló anyagok okozzák. Ilyen kémiailag igen nagy reakciókészségű anyagok a hidrogénperoxid vagy az úgynevezett szabadgyökök. Hatásuk során azonban, különböző okok következtében, a májsejtek is károsodhatnak. A májsejt károsodás gyakori szembetűnő jele a bőr és a szemfehérje sárga elszíneződése. Ez azonban már sú­lyos fokú károsodottságra utal.Az előző részben leírt toxikus anyagok többségén kívül kóroko­zók, elsősorban vírusok is okozhatnak heveny májgyulladást. Számos vírus okozhat májgyulladást, de a hagyományosan májgyulladást okozó vírusok az A, B, C, D, E, betűkkel jelölt he­patitis (májgyulladás) vírusok.A vírusos májgyulladások többnyire heveny formában zajlanak, gyengeség, fáradékonyság, sötét színű vizeletürítés és sárga­ság jellemzi őket. Lezajlásuk többnyire eseménytelen és az úgynevezett májfunkciós próbák normalizálódásával a gyógyu­lás teljes. A betegek egy részénél a lefolyás teljesen tünetmen­tes, idősebb betegeken elhúzódó lehet. Az A és az E vírus nem okoz idült gyulladást. A B vírus fertőzés 5%-a, a C vírus fertő­zés 10-40%-a válhat idült gyulladássá. 

A zsírmáj
A zsírmáj kifejezés a májsejtekben felhalmozódó zsírcseppecs­kék következtében kialakuló májbetegséget jelöli. A májsejtben felszaporodó zsír gátalja a sejt működését, a felpuffadt májsej­tek összenyomják a máj vérereit, ami a nem megfelelő vérellá­tás következtében további májsejt károsodást okoz. Számos kóros állapot és betegség, mint például a kövérség és a cukor­betegség következtében is kialakulhat zsírmáj, de a leggyako­ribb oka az alkoholfogyasztás. A vizsgálatok meglehetősen nagy májat és viszonylag enyhe fokú májkárosodottságot mu­tatnak. Jelentősége annyiban különleges, hogy még nem végle­ges és nem visszafordíthatatlan a májkárosodottság, a kiváltó tényező kiiktatása és gyógyszeres kezelés megelőzheti a végér­vényes májbetegség kialakulását. 

A májcirrhosis (májzsugor)
Az évekig illetve évtizedekig ható májat károsító tényezők kö­vetkeztében kialakuló idült gyulladás és májsejt pusztulás a máj jellegzetes szerkezetének elvesztéséhez vezet. A pusztuló máj­sejtek helyét kötőszövet foglalja el. A kötőszövet zsugorodik, ez további szerkezettorzulást okoz. Ezt a kórfolyamatot és a követ­keztében kialakuló betegséget nevezik májzsugorodásnak vagy orvosi nevén májcirrhosisnak. Mivel a máj összetett feladatai­nak ellátásához szerkezetének épsége is fontos, ennek elvesz­tése májelégtelenséghez vezet, és a szervezetet méregtelenítő feladatát sem tudja teljesíteni. Számos májbetegség közül a legtöbb beteget érintő betegség a májzsugorodás. Leggyako­ribb oka a túlzott alkoholfogyasztás.Különösen gyakran és fiatal életkorban alakul ki májzsugoro­dás, ha az idült alkoholhatás idült vírusos májgyulladáshoz vagy egyéb idült toxikus májkárosító hatáshoz társul. A májká­rosodottság korai felismerése lehetőséget ad a károsító hatá­sok kiiktatására, a károsodottság kezelésére.A májzsugorodás kialakulásához általában több év illetve egy évtized szükséges, de ritkán, bizonyos vírus okozta májgyulla­dások egy-két éven belül is májzsugorodáshoz vezethetnek.A zsugorodó kötőszövet összenyomja a máj vérereit, gátolja ezáltal a belekből felszívódott tápanyagokat szállító vér átfolyá­sát a májon. A vér kerülő utakat keresve jut vissza a szívhez. Ilyen jellegzetes elkerülő utak keletkeznek a nyelőcső körüli visszerek tágulata és az aranyér megjelenése révén. A nyelő­csővisszér megrepedését jelző vérhányás súlyos, életveszélyes szövődménye a májzsugorodásnak.A cirrhotikus betegeknek tilos alkoholt fogyasztania, nehéz fizikai munkát végeznie!Szabad, sőt hasznos a könnyű fizikai tevékenység! 

A májbetegségek tünetei
A fáradtság, gyengeség, rossz közérzet, tompult, lelassult gon­dolkodás, kedvetlenség gyakori tünetei úgy a heveny, mint az idült májbetegségeknek, de számos más betegségben is előfor­dulnak. Gyakori a hányinger, a hőemelkedés és a sötét színű vi­zelet. Később a bőr és a szemfehérje sárgás színezetű lesz.  

Fáj-e a máj?
A fájdalom a betegségek fontos tünete. A májbetegek gyakran panaszkodnak májtájéki tompa nyomásról, fájdalomról. A máj­tájékon jelentkező fájdalom azonban nem csak májbetegség, hanem több eltérő ok következtében jelentkező tünet. A májban alig vannak fájdalomérző idegvégződések. Viszont az epeút­rendszert, mindenekelőtt az epehólyagot, bőségesen ellátják fájdalomérző idegvégződések, melyek létéről epehólyag-gyul­ladás vagy epeútelzáródás esetén azonnal tudomást szerzünk. Vagyis azonnal fájdalom jelzi azt, ha az epebeteg elvéti a diétá­ját.Ettől alapvetően eltérő a helyzet a májjal és a májbetegsé­gekkel. A májbeteg még akkor sem érez fájdalmat, amikor már jelentős károsodást okozó ártalom érte a májat.A fájdalom figyelemfelhívó szerepének a hiánya a máj betegsé­geit rendkívül alattomossá teszi. Ez magyarázza azt a minden­napi tapasztalatot, hogy a panasz alapján orvoshoz forduló be­tegek májkárosodottsága rendszerint már igen előrehaladott. Ezért különösen fontos a betegeknek megtanulni, hogy az eny­he, jelentéktelennek látszó tüneteknek is jelentőséget tulajdonít­sanak. A felvilágosított beteg nem vélekedhet úgy, ha nem érez fájdalmat, akkor beteg sem lehet. 

Az étvágy
Az étvágytalanság foka a májbetegeknél mindig a májbetegség súlyosságának mértéke. Lehet általános vagy csak bizonyos ételekre vonatkozó. Nem tűrik a zsíros ételeket, teltségérzet,puffadás és gyakran hasmenés jelentkezik.Az étvágy visszatérése a betegség gyógyulásának biztos jele. 

A közérzet
A májzsugorodásban szenvedő betegek gyengeségről, fáradékonyságról panaszkodnak. Később a fáradékonysághoz agyműködés károsodások társulnak. Ennek oka az, hogy az ammónia és más idegrendszert károsító anyagok a máj méregtelenítő hatását kikerülve közvetlenül az idegrendszerbe jutnak. Ezért a beteg nem tudja a figyelmét összpontosítani pl. az olvasást fárasztónak tartja.Néha íz-, és szagérzés kiesés lép fel. A sárgaság bekövetkeztekor nem kívánják a cigarettát. Gyakoribbak az éjszakai, főleg a lábszárban jelentkező fájdalmas görcsök. Idült májbetegségben gyakori az izomzat sorvadása. A gyengeség és fáradékonyság mellett a betegek gyakran alvászavarokkal küzdenek.

Májbetegség és a szexualitás
A férfiak májbetegsége kapcsán kialakuló nemi vágy csökkenés és impotencia komoly probléma a betegnek és partnerének egyaránt. Az alkohol okozta májbetegségekben gyakrabban és súlyosabb formában jelentkezik. a párkapcsolat önmagában az alkoholfogyasztás következtében kialakuló válságát tovább fokozhatja a férfiak impotenciája. A vádaskodások és az ismétlődő kudarcok elől a beteg még inkább az alkoholhoz menekül. A probléma így önmagát gerjesztő folyamattá válik. Az ördögi kör megszüntetéséhez a probléma ismeretén és a betegség elfogadásán túl, nagy megértésre, sok türelemre és kitartásra van szükség a szexuális partner részéről.A májbetegségben szenvedő nők szexuális viselkedésében a vizsgálatok nem mutattak ki lényeges eltérést a nem májbetegek szokásaitól. 

A májbetegségek kivizsgálása
A májbetegek kivizsgálásában az orros által végzett fizikális vizsgálaton kívül az ultrahang vizsgálat jelent alapvető segítsé­get, amellyel pontosan meghatározható a máj nagysága. Ezen­túl lehetőséget kínál a máj szerkezetének és vérkeringésének e­lemzésére, amiből különböző májbetegségekre, esetleg azok mértékére lehet következtetni. Továbbá nagy jelentőségű és pontos vizsgálati módszerek a máj betegségeinek megállapítására CT, MRI vizsgálatok, valamint ezek speciális formái, pl. CT angiográfia, melynek segítségével a máj vérellátásáról kaphatunk pontos információkat. Ennek igen fontos szerepe van a máj műtétek tervezésben.      

A károsodottság fokának megítélése a májból szöveti mintavé­tel, úgynevezett biopszia révén lehetséges. Ezt a bőrön át a májba szúrt, erre a célra kiképzett tűvel végzik. Amennyiben egy megadott elváltozásból történik a mintavétel a célzás történhet UH vagy CT vezérelve. A szövettani eredménytől függ a beteg további kezelésének és életvezetésé­nek mikéntje. 

A máj és az egyén fizikai teljesítőképessége
A májbetegek gyengeségérzete fontos jele a máj csökkent tel­jesítőképességének. A betegek kedvetlensége a májból jövő energiaszolgáltató anyagok hiányára utal. A gyengeség tehát komolyan veendő tünet. A test így jelzi pihenésigényét azért, hogy a beteg májsejtek magukhoz térhessenek. Ezért kívánnak a májbetegek sokat feküdni. Nemcsak a súlyos, idült májbeteg­ségekben szenvedő betegeknek szükséges a pihenés és a kí­mélet, hanem azoknak is, akiknek csak enyhe vagy gyorsan múló betegségük van. Nekik is fontos a májukat még hosszabb ideig kímélni azért, hogy ismét teljesen rendbe jöjjön. Ehhez fontos tudni, hogy a máj még akkor sem tökéletesen egészsé­ges, amikor már a panaszok elmúltak vagy már semmi nem utal a lezajlott betegségre. A nem megfelelő terhelés hatására az egyébként enyhe és gyorsan múló betegség is vehet súlyos és idült lefolyást.Miután a májsejtek ismét működőképesek lesznek, a beteg újra terhelhető. A terhelésnek fokozatosnak kell lenni.A korábbi orvosi álláspont az volt, hagy a betegnek a biokémiai vérvizsgálat eredményeinek normalizálódásáig ágyban töltött nyugalomra van szüksége. Az azóta eltelt idők tudományos or­vosi megfigyelései azonban azt mutatják, hogy a nem megter­helő normális napi tevékenység nincs káros hatással a májra, és nem hátráltatja a beteg további gyógyulását. Mindenki tudja, hogy a hosszantartó fekvés önmagában mennyire legyengítő lehet. Sőt ebből kiindulva még könnyű sporttevékenységek is megengedettek.Végül, de nem utolsó sorban az alkohol. Amilyen kedvező ha­tású naponta egy pohár bor elfagyasztása egyébként egészsé­ges embereknek, olyan káros bármilyen eredetű májkároso­dásban szenvedőnek, legyen az a májkárosodás enyhefokú. Különösen súlyos megbetegedésekhez vezethet, ha több káro­sító tényező hatása együtt érvényesül, mint például alkoholfogyasztás és idült vírusfertőzés. 

A májzsugorodásban szenvedők táplálkozásáról
A diéta összeállításánál célszerű figyelembe venni, ­
• legyen ízletes és változatos az étel
• biztosítsa a megfelelő tápérték bevitelét, mivel a májbetegek álta­lában inkább alultápláltak
• a fehérje bevitel különösen fontos a májbetegeknél

Korábban az orvosok májcirrhotikus betegeknél a fokozott fe­hérjebevitelnek gyógyító hatást tulajdonítottak. Ma már tudjuk, a májbetegek napi fehérjeigénye azonos az egészségesekével. Ez annyi gramm napi fehérjebevitelt jelent, ahány kilós a beteg, például 70 kg-os testsúly esetén 70 g napi fehérje fogyasztást. Magas fehérjetartalmú táplálékok a halból és egyéb húsokból (kb.20 %), a tojásból (kb.15 %), a gabonafélékből (10%) és a tejtermékekből (3%) készült ételek. A nagymennyiségű fehérje­bevitel agyműködési zavarokat válthat ki. Helyes diétával vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel ez a májbetegséghez társuló, agybántalomnak nevezett szövődmény elkerülhető vagy kezelhető.

• a szénhidrátok, amelyek a gabonákban, burgonyában és cukorfé­lékben találhatók, magas tápértékük következtében fontos energia­forrást jelentenek a májbetegek számára.Amennyiben a beteg orvosa pl. cukorbetegség miatt nem ír elő szénhidrát megszorítást, fogyasztásuk korlátozása nem szüksé­ges.

• kerülje az úgynevezett telített zsírok fogyasztását, mint amilyen a vaj, a sültzsír; a töpörtő, a szalonna, de figyeljen az elegendő telítet­len zsírbevitelre, ami margarinban, az olívaolajban, a napraforgó­olajban és egyéb növényi olajokban található

• a hasi folyadékgyülemmel (ascites) szövődött esetekben a napi 3 gramm alatti konyhasóbevitelrendkívül fontos, de a sószegény táp­lálkozás az ascites kialakulásának megelőzése szempontjából minden májbetegnél kedvező.

IrodalomIzbéki Ferenc: Tanácsadó májbetegeknek, Litgráfia Kft. 1995.